2005 | Tribune : "In the great avalanche of books and articles dealing with these topics that have appeared since September 11th 2001, we have not found a single one that analyses events in this way. Only an exceptionally acute mind could so accurately detect the hidden motives at the root of the quarrel that so deeply divided France and a few other European countries on one hand, and the U.S.A on the other. This mind is Hungarian, i.e. a European, from Central Europe."
Futball
1970 | Ferencvárosi Torna Club1965 | Az Arany János Gimnázium kispályás futballcsapata Felső sor: Kálmán Béla, Vajsz Miklós, Lipka László Alsó sor: Kamarás Attila, Major György, Kardos József, Császár-Nagy László (tréner)
1966 | Csepel ifjúsági csapat (18 éves kora előtt nem volt igazolt játékos) 1967-68 | katonaság és leszerelés után 1968-1970 | FTC ifjúsági / tartalékcsapat
⚽️ Csapattársak: Bálint László (válogatottság: 76), Branikovits László (6), Kű Lajos (8), Martos Győző (34), Megyesi István (7), Mucha József (6), Vépi Péter (6)
Edzők: Császár-Nagy László ("első felfedező") • Gáti György ("aki szabad kezet adott a pályán", Csepel) • Ördög László ("hivatalos felfedező", FTC) • Zalka András ("tesztelő", FTC) • Csanádi Ferenc (tartalékcsapat, FTC) • Lakat Károly (felnőtt csapat, FTC) • Jenei Imre (felnőtt csapat, Steaua București) • Carol Creiniceanu (Karácsony Károly, tartalékcsapat, Steaua București) - utóbbi két edző keze alatt mint edzésekre meghívott vendégjátékos, nem volt igazolt labdarúgója a klubnak
REGÉNYEK
Ioana Orlea [Maria-Ioana Cantacuzino]: Kövek a tengerparton (1974)
Constantin Ţoiu: A lipovánok közt /részlet/ (Nagyvilág, 1978)
Constantin Toiu: Vadszőlőlugas (1980) • Gondolatfüzérek a „Vadszőlőlugas”-ból
Marin Sorescu: Foghíjasok (előkészületben)
KISREGÉNYEK
Petru Popescu: Hans Torberg háborúja (In: Égtájak, 1972)
Mircea Eliade: Honigberger doktor titka • A kígyó (In: Különös kalandok, 1976)
ELBESZÉLÉSEK
Nicolae Velea: Mélyrepülés • Telefonbeszélgetés (In: Mélyrepülés, 1973)
Voicu Bugariu: A vikingek hangja (In: Galaktika 12, 1975)
Victor Kernbach: A megkettőződés paradoxona (In: Galaktika 12, 1975)
Gheorghe Săsărman: A Ka kvantum (In: Galaktika 12, 1975)
Eugen Barbu: Ruxandra leányasszony megháborodása (Nagyvilág, 1977)
Augustin Buzura: Más napok, ugyanaz az éjszaka (Nagyvilág, 1980)
Eugen Barbu: A fű • Menyasszonyok (Nagyvilág, 1982)
Mihail Sin: A folyosón (Nagyvilág, 1983)
Ana Blandiana: Lidércnyomás-utánzat (Nagyvilág, 1984)
Mircea Nedelciu: A 8006-os számú személyvonat és utasai Bukarest-Obor és Dîlga között (Nagyvilág, 1986) (In: Mircea Nedelciu: Jenny avagy a szépséges irodistalány balladája, 1996)
Danièle Sallenave: Louise (Nagyvilág, 1987/6)
ÉLETRAJZ
Külföldiek Bartókról (Nagyvilág, 1981/4)
Ştefan Augustin Doinaş: A barátság hivatása [Majtényi Erik nekrológja] (Forrás, 1982)
Simone Signoret: Az én Hollywoodjaim. Egy filmszínésznő naplójából (Filmvilág, 1987 3-4.) • Filmévkönyv 1987 (Magyar Filmintézet, 1988)
ESSZÉK
Dan Culcer: Ismeretlen rendeltetésű tárgyak (Napjaink, 1978)
D. D. Roşca: A nemzeti szellem filozófiai alapjai (In: Szegényeknek - palota • XX. századi román esszék , 1998)
Mihail Ralea: Útrahívás (In: Szegényeknek - palota • XX. századi román esszék, 1998)
Tudor Vianu: A hűségről (In: Szegényeknek - palota • XX. századi román esszék, 1998)
Nicolae Manolescu: Kaiszareiai Prokopiosz (In: Szegényeknek - palota • XX. századi román esszék, 1998)
Nicoale Balotă: Táji tipológia (In: Szegényeknek - palota • XX. századi román esszék, 1998)
Mihail Sebastian: Az alkalmi irodalom (In: Szegényeknek - palota • XX. századi román esszék, 1998)
Henri de Montety: A metafora megnyitja a lelket (In: Országút, III. évfolyam, 2022. november 20.) • Kós Károly építőművészetéről
Henri de Montety: Jankovics mindenkié, mindenki Jankovicsé (In: Országút, IV. évfolyam, 13. szám, 2023.június 30.)
• Jankovics Marcellről
"1988 júniusában autóbusszal mentünk Krakkóba, egy nemzetközi konferenciára. Hosszú út volt, egy kolostorban közép-európai és nem csak közép-európai demokraták, demokratikus ellenzékiek jöttek össze, ahol elmélkedés volt arról, hogy hol állunk, s „mi a teendő”. A véletlen ültetett bennünket egymás mellé, és úgy emlékszem, igen jól beszélgettünk."
• Konrád György vendégeként
Történész, diplomata
egyetemi tanár, MTA doktora, intézetvezető
az ELTE Román Tanszékének tanársegéde, 1976-1981
"Sokoldalú történész, akinek fő kutatási területei a magyar polgárosodás története, elsősorban a Bánság példáján keresztül, a magyar–román és a magyar–francia kapcsolatok története, illetve sportolói múltjából is fakadóan a magyar futball"
2021 | Az „alanyi történész” – interjú
"2022. február 24-én az ukrajnai orosz invázió képében bekövetkezett az, amiről 2003 tavaszán az iraki háború kapcsán párizsi elemző diplomataként Ismétléskényszer című esszémben írtam, s amiről velem együtt fiatal francia diplomaták serege és sok más, a legkülönfélébb nemzetiségű geopolitikai elemző, katonai szakértő és egészséges ösztönű politikus suttogott és rettegett, miszerint a világ addigi – bár viszonylagos, de létező – geostratégiai egyensúlyának vége lett Irak 2003. március 20-i (amerikai) lerohanásával."
2024 | Élet és Irodalom – interjú
"Borsi-Kálmán Béla életműve különleges helyet foglal el: egyszerre sorolható be a magyar történetírás kritikai hagyományába, ugyanakkor arra tesz tudatos kísérletet, hogy módszertani párbeszédet kezdeményezzen a román történetírással. (...)
Munkamódszerét a magyar–román kapcsolatok etno-esszencialista megközelítésének határozott elutasítása jellemzi; (...)
munkásságának egyik legfontosabb hozadéka abban rejlik, hogy a XIX. századi erdélyi történelmet inkább az egyenlőtlen modernizáció térségének, semmint a nemzeti torzsalkodások egyszerű terepének fogja fel.
(...) kimutatja, hogy a nemzeti torzsalkodás nem öröktől fogva létező adottság, hanem a politikai modernizáció, az állami központosítás és a felemelkedő nemzeti elitek összeütközésének a folyománya. Az elemzés fókuszának emez elmozdítása lényegbevágó: kihúzza a magyar–román szembenállás politikai s érzelmi méregfogát, és szemléletesen felmutatja annak objektív társadalomtörténeti gyökereit." Dan Culcer🇫🇴 ENG 🇫🇷 FRA 🇷🇴 ROM
"megingathatatlan erkölcsű, egyenes derekú, jellemes, szavatartó egyén, akit nem lehet félresöpörni, egykönnyen kimozdítani meggyőződéséből, minden szavát, megnyilvánulását, cselekedetét komolyan kell venni, mert alapos tudás és szilárd morális tartás van mögötte (...) A száz éve született Szabad György éppen ilyen ember volt, kiemelkedő tudással és erkölcsi tekintéllyel felvértezett férfi: elsőrangú történettudós és gyakorló politikus egy személyben."
2024 | A hamisítatlan magyar polgárról, a kossuthista Mesterről
"egy hármasban elköltött baráti vacsora közben Sophie akkori partnere, Michel A. Prigent (1948–2016) francia–magyar kapcsolatokra specializálódott breton eredetű történész beszélgetés közben a homlokára csapott: „Jé, te focizol is! Akkor biztosan tudod franciául, hogy mi a les, a megkerülős, az esernyő s főként a kötény (alagútcsel) s társaik. Tudtam, persze, mi több: 1976 és 1983 között, vagyis az Esterházy-oeuvre legeredetibb darabjának keletkezése és frenetikus recepciója idején épp egyazon (kispályás) óbudai futballcsapatban játszottam a későbbi Kossuth-díjas íróval, a magyar posztmodern regényírás emblematikus alakjával…
Ám ez csupán a „felütés” volt, a társalgás során kiderült: fő szakterületem a magyar–román kapcsolatok története, s magam is Észak-Erdélyben töltöttem a gyerekkoromat. Ezt hallva Sophie elmesélte: a közelmúltban (értsd az 1980-as évek elején) egyik apai ági unokanővérétől, Éva Kepes festőművésztől megtudta: a Kepes család egyik ága is partiumi illetőségű, sőt nemesi diplomával is rendelkezik, amelyen – így Sophie – egy nyilván légből kapott, délibábos előnév, valami „szinyérváraljai” szerepel. Ám – tette hozzá ironikus mosollyal – ez nyilván csupán valami családi legenda, ilyen nevű település nincs is… Amikor viszont közöltem vele, hogy a pompás fekvésű, Nagybánya környéki városka nem csupán létezik, hanem a botcsinálta alkalmi tolmács épp ott töltötte élete első s legfogékonyabb tizenkét esztendejét, Sophie Kepesen volt a sor, hogy elképedjen…"
2025 | Tartozni - de hová?
az ELTE Kelet-Európa Története Tanszéke adjunktusa / docense / professzora, 1981-2018
1970 | Ferencvárosi Torna Club
1965 | Az Arany János Gimnázium kispályás futballcsapata 
1967-68 | katonaság és leszerelés után
1968-1970 | FTC ifjúsági / tartalékcsapat 
1972 | Eötvös Collegium
2018 | Egykori játékostárssal, Juhász Istvánnal (FTC, olimpiai bajnok, EB 4., válogatottság: 23), a Pszeudo-fociesszék megjelenése kapcsán
2021 | Történészi igénnyel, személyes hitelességgel a magyar élfutball titkosszolgálati megfigyeléséről, műveleteiről, az FTC tudatos szétveréséről
2008 | Az Aranycsapat és a Kapitánya
2018 | Pszeudo-fociesszék • részlet
2019 | Az Aranycsapat és ami utána következik • a könyvről 2025 őszén
az ELTE Román Tanszékének tanársegéde, 1976-1981
az ELTE Kelet-Európa Története Tanszéke adjunktusa / docense / professzora, 1981-2018
